Férfi és női fodrászképzés (OKJ száma: 33781201)
Amit a fodrász szakmáról tudni kell:
A legtöbb ember szereti a szép és esztétikus dolgokat, főleg, ha magán hordhatja azokat. Ilyen lehet a frizuránk is, azt elkészíteni azonban nem mindenkinek van érzéke. Ebben vannak segítségünkre a fodrászok, akik a frizurakészítés minden fortélyát ismerik. A fodrászat nincs nemhez kötve. Manapság egyre több férfi választja magának ezt a hivatást. Sőt, ha belegondolsz, régen a borbélyok elsősorban férfiak voltak. Később lett ez amolyan női szakma, viszont most már óriási számban találunk férfi fodrászokat is. Híres mesterfodrászaink közül is sokan férfiak.
A fodrászipar története bizonyítja, hogy a borbélyok és fodrászok minden történelmi korban foglalkoztak a különféle haj- és szakállviseletek formázásával, fésülésével, a haj ápolásával és kezelésével. Már a régi görögök is�, szoktuk mondani, szinte minden modern dolog történeti hátterét kutatva. És tényleg: az athéni fodrásziskolában a tanulók a haj és szépségápolás mellett, művészi tökéletességre emelték a kedvelt kontyos hajviselet fésülését. A középkorban külön borbélycéhek működtek, majd a XIX. században létrejöttek a fodrászipari testületek.
Mit csinál egy fodrász?
Mindenekelőtt jó, ha tudod, hogy ez egy olyan munka, amit álló testtartásban, zárt helyiségben végzel, s kisebb fizikai igénybevételnek is ki vagy téve nap mint nap. Fodrásznak lenni nem csupán hajvágást jelent. Ezen túl, ha fodrász leszel, a következő feladatokra számíthatsz: tartóshullám (vagy ahogy ismerjük, dauer) készítése, hajfestés, hajszárítás, borotválás, paróka készítése vagy akár tanácsadás. Továbbá tudnod kell bánni az emberekkel, hiszen velük fogsz dolgozni, és bizonyos adminisztrációs feladatokat is el kell majd látnod.
Ahhoz, hogy fodrász lehess, bizonyos szakmai követelményeknek is meg kell felelned, például rendelkezned kell a szükséges szinten egészségügyi ismeretekkel, ismerned kell, hogy milyen haj- és fejbőrtípusok léteznek, aztán a használható hajmosó- és hajápoló szereket és más vegyi anyagokat. Jártasnak kell lenned a haj divattörténetében is! Képes kell, hogy légy hajvágásra, hajszínváltoztatásra, a megfelelő hajviselet kiválasztására (ami persze, a vendég arcformájától, hajtípusától, hajminőségétől...stb. is függ). És ami szintén elengedhetetlen követelmény, hogy betartsd a higiéniai, munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírásokat. Egyszóval, amint látod, itt is jócskán vannak elvárások, de ne ijedj meg! Minden foglalkozás jár legalább ennyi feltétellel, s ami még lényegesebb, mindenki képes azokat teljesíteni, ha tényleg szeretné.
Milyen képességekkel kell rendelkezned?
Szükséged van jó esztétikai érzékre, esztétikailag kielégítő megjelenésre (akárkire ugyanis nem bízza rá magát az ember, fontos, hogy a fodrásznak is megnyerő, azaz ápolt legyen a külseje), jó kézügyességre, viszonylag gyors munkatempóra (hiszen egy hajvágás nem tarthat órákig, az emberek nem annyira türelmesek), önálló munkavégzésre, jó kapcsolatteremtő képességre, színérzékre, végül, de nem utolsó sorban pedig udvarias magatartásra.
Mikor nem lehet valakiből fodrász?
Sajnos, vannak olyan tényezők, melyek megakadályozhatnak abban, hogy fodrász légy (ezek zömmel szakorvosok véleménye szerint gátolhatnak meg a dologban)! Gond lehet, ha mozgásszervi problémákkal rendelkezel, az állandó állás miatt. Krónikus légzőszervi betegségek, allergiás hajlam, a kéz krónikus bőrelváltozásai, beszédértést akadályozó halláskárosodás (ezt persze, egyénileg bírálják el), krónikus fül- és szemgyulladás, epilepszia, rossz látásélesség (még szemüveggel is), színtévesztés, ezek sajnos mind akadályozhatnak abban, hogy fodrász lehess. Ebből következik, hogy a képzésben akkor vehetsz részt, ha megfelelsz egy kötelező szakmai egészségi alkalmassági vizsgán. Érettségi nem feltétel, persze nem árt, ha van.
37/2003. (XII. 27.) OM rendelet
az Országos Képzési Jegyzékről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, és az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) egyetértésben - a következőket rendelem el:
Országos Képzési Jegyzék
1. § Az Országos Képzési Jegyzéket (a továbbiakban: OKJ) e rendelet 1. számú mellékleteként kiadom.
2. § E rendelet 2. számú mellékleteként kiadom az 1993-tól az OKJ-ből törölt és összevont szakképesítéseket tartalmazó listát, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 3/1995. (V. 4.) MüM rendelet mellékletében megjelent OKJ szakképesítések és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet 1. számú mellékletében megjelent OKJ szakképesítések egymással történő megfeleltetését, továbbá 3. számú mellékleteként kiadom szakképesítésnek az OKJ-be történő felvételéhez, az OKJ-ben szereplő szakképesítés módosításához, illetőleg szakképesítésnek az OKJ-ből történő törléséhez szükséges előlapot.
Eljárási rend szakképesítésnek az OKJ-be történő felvételéhez, az OKJ-ben szereplő adatai módosításához, illetőleg az OKJ-ből történő törléséhez
3. § (1) Szakképesítés OKJ-be történő felvételét, az OKJ-ben szereplő adatainak módosítását, valamint szakképesítésnek az OKJ-ből történő törlését a szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti az Szt. 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az oktatási miniszternél.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételre, módosításra, törlésre kérelem (a továbbiakban: kérelem) alapján kerülhet sor, amelyet
a) a gazdasági kamara,
b) a szakmai kamara,
c) a munkaadói szakmai szervezet,
d) a munkavállalói szakmai szervezet,
e) a szakképzést folytató intézmény,
f) a felnőttképzési tevékenységet folytató szervezet,
g) egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy,
h) az Szt. 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az OKJ folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére létrejött szakmacsoportos bizottság (a továbbiakban: OKJ bizottság),
i) az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT)
[(a továbbiakban a)-i) együtt: kérelmező] nyújthat be.
(3) Az oktatási miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó - jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggő - szakképesítés tekintetében a (2) bekezdéstől eltérően, kérelem nélkül nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott felvételre, módosításra, törlésre irányuló kezdeményező javaslatot.
4. § (1) A kérelmezőnek a kérelmet - a gazdasági kamarákkal, a munkaadói, a munkavállalói szakmai szervezetekkel, a munkaügyi központokkal, valamint egyéb szervezetekkel és intézményekkel a szakképesítésre vonatkozó gazdasági, munkaerőpiaci igény megalapozottsága érdekében történt szakmai egyeztetés után - a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtania.
(2) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell
a) e rendelet 3. számú mellékletében szereplő kitöltött előlapot,
b) az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ben szereplő szakképesítés adatainak módosítása esetében elemzést arról, hogy milyen a tervezett szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek a viszonya a meglévő OKJ szakképesítéshez (milyen megfelelések, azonosságok, eltérések vannak) a szakképesítés jogszabályi megjelentetésre alkalmas szakmai és vizsgakövetelményeit, illetőleg az OKJ-ből történő szakképesítés törlése esetében a jogszabályban megjelent szakmai és vizsgakövetelményeket,
c) az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ben szereplő szakképesítés adatainak módosítása esetében a megalapozott gazdasági, munkaerőpiaci igényre vonatkozó - különösen a gazdasági kamaráktól, a munkaadói, munkavállalói szakmai szervezetektől, a munkaügyi központoktól, egyéb szakmai szervezetektől és intézményektől, a szakképző intézményektől és fenntartóiktól, és a felnőttképzést folytató intézmények beszámolóinak feldolgozott adatbázisából származó -, a 3. számú mellékletben szereplő egyéb adatokat tanúsító okmányokat, továbbá a szakképesítés felvételére, módosítására vonatkozó támogató írásos nyilatkozatokat, amennyiben a kérelmező nem a szakmai kamara, úgy a szakmai kamara támogató írásos nyilatkozatát is,
d) a szakképesítés OKJ-ből történő törlése esetében arra vonatkozó adatokat és igazolásokat a c) pont szerint, hogy a szakképesítés tekintetében a gazdasági, a munkaerőpiaci igény legalább öt éve megszűnt.
(3) A szakképesítésért felelős miniszter a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal együtt szakmai véleményezésre megküldi a Nemzeti Szakképzési Intézetnek (a továbbiakban: NSZI) és az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő esetben a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek (a továbbiakban: NFI) is. Az NSZI és az NFI a szakképesítésért felelős miniszter által megküldött kérelemmel kapcsolatos véleményét, a kérelemnek az NSZI-be, illetőleg az NFI-be való megérkezésétől számított 30 napon belül alakítja ki.
(4) A szakképesítésért felelős miniszter - az NSZI, valamint az NFI szakmai véleménye figyelembevételével - a kérelmező kérelmének elfogadásáról, elutasításáról a vélemények megérkezésétől számított 30 napon belül dönt.
(5) A szakképesítésért felelős miniszter a kérelmet elutasítja, ha a szakképesítésre vonatkozó gazdasági, munkaerőpiaci igény nem megalapozott, vagy a szakmai és vizsgakövetelmény nem felel meg az Szt. 10. § (1) bekezdésében előírtaknak, illetőleg ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott okmányokat a hiánypótlásra történő felhívást követően nem csatolja.
5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az elfogadott kérelmet, mint saját javaslatát (a továbbiakban: javaslat) a 4. § (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal együtt - az elfogadást követő nyolc napon belül - megküldi az oktatási miniszternek.
(2) Az oktatási miniszter a megérkezést követő nyolc napon belül megküldi a javaslatot a 4. § (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal együtt az OKJ bizottságnak, amely az oktatási miniszter által megküldött kérelemmel kapcsolatos álláspontját, valamint az adott szakképesítés OKJ-be illeszthetőségét a kérelemnek az OKJ bizottsághoz való megérkezésétől számított 30 napon belül alakítja ki.
(3) Az oktatási miniszter a javaslatot a 4. § (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal és az OKJ bizottság szakmai véleményével együtt megküldi a szakképesítésért felelős miniszternek.
(4) A szakképesítésért felelős miniszter az OKJ bizottság szakmai véleménye alapján a javaslatot módosíthatja. A szakképesítésért felelős miniszter a módosított, vagy a változatlan tartalmú javaslatot megküldi az oktatási miniszternek az OSZT részére történő továbbítás céljából.
(5) Az oktatási miniszter javaslatot - az OKJ bizottság véleményével együtt - évente legfeljebb négy alkalommal (negyedévenként) terjeszt az OSZT elé.
(6) Az OSZT az oktatási miniszter által megküldött javaslattal kapcsolatos álláspontját, a javaslatnak az OSZT titkárságához való megérkezésétől számított 60 napon belül alakítja ki.
(7) Az OSZT javaslatára az oktatási miniszter - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeli el a javaslatban szereplő szakképesítés OKJ-be történő felvételét, az OKJ-ben szereplő szakképesítés módosítását, valamint szakképesítésnek az OKJ-ből történő törlését.
6. § (1) Az oktatási miniszter a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - évente két alkalommal jelenteti meg az OKJ-t.
(2) Az OKJ megjelentetésre három alkalommal akkor kerülhet sor, ha a szakképesítés felvétele a változó gazdasági, munkaerőpiaci körülményekhez alkotó módon alkalmazkodni képes munkaerő képzését és fejlesztését szolgáló igények gyorsabb kielégítése érdekében történik, valamint a felvételre törvény, kormányrendelet alapján kerül sor, továbbá ha a jegyzékből törölt szakképesítések újrafelvételére kerül sor.
7. § (1) Az OKJ-be történő felvételre, OKJ-ben szereplő szakképesítés adatainak módosítására irányuló eljárásban eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj összege 250 ezer forint szakképesítésenként.
(2) Az eljárási díj teljes összegét a kérelem benyújtását megelőzően a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium - e rendelet 4. számú mellékletben meghatározott - bankszámlájára kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson, vagy banki átutalási megbízással. A befizetésről szóló feladóvevényt vagy az átutalási megbízásról szóló bizonylatot a kérelemhez a benyújtáskor csatolni kell. A befizetett díjról a kérelmező számára a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium 15 munkanapon belül számlát bocsát ki.
(3) A befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett eljárási díj az érintett minisztérium bevétele. Az eljárási díj a kérelemhez kapcsolódó feladatok ellátásához, a jogorvoslati kérelmek elbírálásához, az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
8. § (1) Ha a szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásába pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt von be, az eljárási díj az intézményi feladatok költségeinek fedezetéül is felhasználható. A szakképesítésért felelős miniszter az eljárás során felmerült, az eljáráshoz kapcsolódó bizonylattal igazolt költségeket az intézményi feladatra kötött megbízás alapján a szakképesítésenkénti eljárási díj legfeljebb 75%-a erejéig banki átutalási megbízással teljesíti.
(2) Nem kell fizetni eljárási díjat abban az esetben, ha a kérelmet az OKJ bizottság, az OSZT, továbbá ha a javaslatot az oktatási miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter nyújtja be.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a 2004. január 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni. Az iskolai rendszerű szakképzés esetében tanulót a 2004/2005. tanévtől kezdődően lehet a szakképzési évfolyamra beiskolázni, illetőleg az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében a részt vevővel képzési szerződést csak akkor lehet kötni, ha a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye kiadásra került.
(2) Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben addig az időpontig, amíg a 2004. január 1-jétől hatályos OKJ előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzéshez a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra, a képzés a 2004. január 1-jéig hatályos OKJ, és az ahhoz illeszkedő korábban kiadott szakmai és vizsgakövetelmények, illetőleg az iskolai rendszerű szakképzéshez illeszkedő korábban kiadott központi programok (tantervek) és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján indítható.
(3) Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés
a) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a mindenkori hatályos szakmai és vizsgakövetelmények kiadásától kezdődhet;
b) az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamon a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott központi programok (tantervek) kiadását követő tanévtől kezdhető meg.
(4) A tizennyolcadik életévét betöltött képzésre jelentkezőtől az OKJ-ben szereplő 33-as és 34-es azonosító számmal kezdődő szakképesítések esetében a tizedik évfolyam elvégzését 2006. január 1-jétől kell megkövetelni.
10. § (1) E rendelet 1. számú mellékletében, az 52 7026 01 azonosító számú postai forgalomellátó megnevezésű szakképesítésre vonatkozó rendelkezése 2004. szeptember 1-jén hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet,
b) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 3/1995. (V. 4.) MüM rendelet, a 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet, a 22/1997. (XII. 30.) MüM rendelet, a 12/1998. (V. 23.) MüM rendelet, a 16/1999. (IV. 2.) OM rendelet, a 2/2000. (I. 31.) OM rendelet, a 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet, a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet, a 32/2002. (V. 18.) OM rendelet, a 63/2002. (XII. 20.) OM rendelet, a 27/2003. (X. 18.) OM rendelet, valamint
c) a szakképzéssel kapcsolatos egyes oktatási miniszteri rendeletek módosításáról szóló 49/2002. (VII. 26.) OM rendelet.
(3) A 2001. szeptember 1-je előtt megkezdett szakképzés esetében az OKJ-ben szereplő 54-es azonosító számmal kezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok felsőfokú szakképesítést, illetőleg a 2001. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben megkezdett szakképzés esetében az OKJ-ben szereplő 54-es azonosító számmal kezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok emelt szintű szakképesítést igazolnak.
(4) A hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 2004. január 1-jét megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak.
|
